Vasi Skanzen

Múzeumunk megmutatja miként éltek Vas megye falvaiban az elmúlt kétszázötven évben. A régi korok paraszti világa, a nyugati határvidék sokszínű néprajzi és természeti öröksége azonban nem csak állandó kiállításokban fedezhető fel, hanem kézműves foglalkozásokon, múzeumi órák keretében, valamint szezonális vásárokon és folklór rendezvényeken válik valóban átélhetővé.

A vasi skanzen gondolata már Tóth János építészmérnökben és Pável Ágoston néprajzkutatóban is felmerült az 1930-as években. Szombathely egy parkjában szerették volna áttelepíteni az Őrség, a Vendvidék, a Hegyhát és a Kemenesalja legrégibb és legszebb épületeit. Tervük azonban a közelgő világháború miatt nem valósulhatott meg. Az 1950-es években viszont újra intenzíven megélénkült az érdeklődés a népi építészeti szempontból különlegesen változatos vidékek irányába. Vas megyében az értékes épületegyüttesek helyszíni megőrzése (Cák, Szalafő) mellett a népi műemlékek megmentésének különösen tanulságos módjaként kínálkozott azok szabadtéri gyűjteménybe való áttelepítése. A Vasi Múzeumfalu építését Szombathelyen, a megyeközpontban, 1968-ban kezdték meg, ami így az ország második skanzeneként 1973-ban nyitotta meg kapuit. A kezdeményezés sikerre vitelében mások mellett mindvégig kiemelkedő szerepe volt Bárdosi Jánosnak, a Savaria Múzeum néprajzkutatójának.

A szabadtéri néprajzi múzeum igyekszik visszaadni a régi falu hangulatát. A házak elhelyezése hozzávetőlegesen az eredeti állapotokat tükrözik vissza, a zárt épületsorok utcaszerűen, a szórványtelepülések házai lazább térközökkel épültek újra. Az épületegyüttesek így összeállva egy valóságos faluként idézik fel a letűnt évszázadok hagyományos paraszti ház- és lakáskultúráját, életmódját. Félköríves utcasora Vas megye síkvidéki területeinek tájegységeit, illetve a megyében élő horvát és német nemzetiségeket mutatja be. A mesterségesen kialakított dombon az Örség és a szlovén Vendvidék szertelepülései tekinthetők meg. A domb déli lankáin a Délnyugat-Dunántúl dombvidékeire évszázadokig oly jellemző paraszti szőlőhegyek mintájára pincesor települt. A Vasi Múzeumfalu tervezett második üteme a meglévőhöz szervesen kapcsolódó valódi falukép kialakítására törekszik. Ez a félköríves utca folytatásaként mindkét oldalon beépített utcasorban fog folytatódni, mindazonáltal egy tölcsérszerűen kialakított faluközpontot is létrehozva.

A múzeumfalu portáin, lakóházaiban és gazdasági épületeiben nap mint nap lehet találkozni házi és házkörüli munkákkal foglalatoskodó emberekkel. Munkatársaink szívesen megosztják mindenkivel ismereteiket arról, hogy mi is a fajankó, hogyan készül a hökkönsűlt perec, vagy miként is használták a hajdivánt. A tradicionális épített környezeten túl továbbá megismerhetők nálunk a kertek zöldségei és virágai, a régi gyümölcs és szőlőfajták, a szántók haszonnövényei, akárcsak a térség hagyományos állatfajtái.

 

Jön a szerelem!

20.00  Kép-átmenetek. Fényképek a hagyományos közösségek életében

Kiállításmegnyitó

20.30 A legénybúcsútól a menyasszony-búcsúztatóig aSzili Hagyományőrző Együttes közreműködésével

21.00 „Az én esküvői képeim” felhívásra beérkezett anyagokból rendezett kiállítás megnyitója

21.15  Álmenyasszonyoktól a „paptánc”-áig

21.45  A Kánai menyegzőtől a menyecsketáncig

22.30  Lakodalom lesz a mi utcánkban… - filmvetítés a pajtában

23.00  Tűzgyújtás, söprűtánc és más lakodalmi tréfák

(Tűzugrás csak saját kötésű virágkoszorúval!)

23.30  Szalonnasütés felnőttmesékkel.

           

20.00-23.00  A kézműves foglalkoztatókban:

szűrrátétes könyvjelzőkészítés,

szűrrátét ruhára a folktrend jegyében,

vadvirág-koszorúkötés,

jegyajándékok készítése.

 

Belépőjegy:

Felnőtt: 600 Ft

6-18 év között és 60 év felett: 300 Ft

Programjaink

20:00 - 23:45
|előadás, értékőrzés, film, gyermekprogram, kiállítás, kreatív foglalkozás, tánc
20.00  Kép-átmenetek. Fényképek a hagyományos közösségek életében Kiállításmegnyitó 20.30 A legénybúcsútól a menyasszony-... Tovább »