Művészek és modellek: műterem-ábrázolások az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben

A kamarakiállításon a műterem mint az alkotótevékenység és a művészi önreprezentáció helyszíne kerül bemutatásra. A 18. század végén a romantika korában a művészet isteni eredetének elismerése mellett egyre inkább az alkotó géniusz emberi aspektusai kerültek előtérbe.

A 19. század folyamán érezhetően megnőtt a művészek személyes sorsa, életrajza iránti érdeklődés. A műtermi jelenetek a művészek identitásáról, személyiségéről, ízléséről, társadalmi státuszáról is hű képet mutattak. A műterem lehetett az alkotó működésének helye, tanítványokkal zsúfolt oktatóterem, monumentális megbízások kivitelezésére alkalmas műhely, vagy akár szerelmi légyottok, fogadások, jelmezbálok titokzatos, különleges vagy mondén helyszíne is.

A gyűjtemény sokszínűségét, váratlan gazdagságát tükrözi, hogy a híresebb – főként francia – művészek mellett német, osztrák, belga, svájci, olasz, spanyol, skandináv, szláv alkotók művei, valamint a festmények mellett szobrok, reliefek, érmek és plakettek is helyet kapnak a kötetben. A Művészek és modellek című tematikus kamarakiállításon néhány jelentős, a kötetben is szereplő, frissen restaurált művet is bemutatunk, amelyek méltó módon reflektálnak a 19. századi művészlét különböző aspektusaira.

A tárlathoz kapcsolódik A 19. század nemzetközi művészete a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében című, az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény új, hiánypótló kiadványa amely ismerteti a korszak intézményünkben őrzött alkotásait, külön hangsúlyt helyezve a kevésbé ismert, mégis figyelemre méltó darabokra.

Az 1800 utáni gyűjtemény FOCUS termének kabinettárlata.