Terror Háza Múzeum

„És most gondoljuk hozzá, hogy még száz év múlva is lesznek emberek, – sokan lesznek, – kik hazájukat szeretik, kik az emberiség nagy bajait orvosolni törekszenek, – kik a néperkölcsöt nemesítik, – kik a felvilágosodást terjesztik, – kik a semmiből teremteni, az embererőt istenerővé emelni igyekeznek; de ezekkel szemben fog állani az a másik óriás, a kinek neve a »nihil«, a »semmi«, a ki nem hisz semmit, se Istent, se hazát, se nemzetet, se túlvilágot, se államot, se emberi törvényt, se családot, se becsületet, se költészetet, a ki megtagadja a múltat, nem bánja a jövendőt, a kinek nincs más czélja, mint a mai nap, más ura, mint az »én«: más törvénye, mint azt tenni, a mi neki jól esik.”

Az idézet Jókai Mór A jövő század regénye című művéből, az írófejedelem egyetlen utópisztikus regényéből származik. Jókai prófétának bizonyult, az általa tett megállapítások szinte szó szerint megállták a helyüket úgy a 20. század történelmében, mint napjainkban. 
Jókai a szabadság jelképe mindannyiunk számára. A maga teljességében élte meg a szabadságot, mint politikus, író, a szabadságharc résztvevője és magánember. Ő számunkra a 19. század tanúja és krónikása. Regényei nélkül talán lehetetlen lenne a század magyar történelemének megértése. Gondolatai jövőbe mutatóak, észrevételei egy a világát értő és értelmező szépíró mai napig érvényes megállapításai. 

A Terror Háza Múzeum csatlakozva a Múzeumok éjszakája központi tematikájához, a Jókai 200 emlékév keretében az író 20. századdal kapcsolatos vízióját mutatja be az érdeklődő közönségnek ismeretterjesztő előadásokon keresztül, párhuzamba állítva Jókai utópiáját a 20. század, a diktatúrák valóságával. 

Programterv:
László Bernadett: Tiltás és tűrés határán: Jókai Mór és kommunista diktatúra
Lakatos Dorina: Az elképzelt jövő és a valóság Jókai regényében
Farkas Sebestyén: Jókai víziója – egy utópia a 19. századból
Hegyi Károly: 1848/1956 – Írók és forradalmak
Balogh Gábor: „Harc ember és a föld között” – a 20. századi természetrombolás Jókainál